37. téma 64 közül· A társadalmi szektor és a jótékonyság mutatói
Jótékonysági rezsiarány
A jótékonysági rezsiarány (overhead ratio) az adminisztratív és adománygyűjtési kiadások a teljes kiadás százalékában kifejezve. Ez a jótékonykodás legtöbbet kért száma — adományozók, figyelőszervezetek és még néhány finanszírozó is a hatékonyság helyettesítőjeként használja —, és egyben a szektor egyik leginkább hiteltelenített hatékonysági mutatója is, mivel a szervezetek, amelyek népszerűsítették, 2013-ban nyilvánosan megtagadták.
Miért fontos
- június 17-én a GuideStar, a BBB Wise Giving Alliance és a Charity Navigator — az amerikai nonprofit értékelő és tájékoztató testületek közül a három legnagyobb, amelyek saját történelmi értékelései is hozzájárultak a rezsiarány jótékonysági minőség rövidítéseként való berögzüléséhez — közös nyílt levelet tett közzé az amerikai adományozókhoz „The Overhead Myth” címmel, amelyben kifejezetten kimondták, hogy a rezsiarány gyenge mérőszáma egy jótékonysági szervezet teljesítményének, és arra szólították fel az adományozókat, hogy inkább az átláthatóságot, az irányítást és az eredményeket nézzék. Ez közvetlen visszavonás volt éppen azoknak az intézményeknek a részéről, amelyek egy évtizedig az arány köré építették az adományozói kultúrát.
A mögöttes probléma szerkezeti, nem csak kommunikációs: az alacsony rezsiarány elérhető úgy, hogy alulfektetnek éppen azokba a dolgokba, amelyek egy jótékonysági szervezetet hatékonnyá tesznek — egy rendes ügykezelő rendszerbe, képzett munkatársakba, monitoringba és értékelésbe —, mert ezeket gyakran „admin”-ként könyvelik, nem „program” költségként. Az a jótékonysági szervezet, amely kiéhezteti a háttérirodáját, hogy 5% rezsit jelentsen, kevésbé képes eredményeket szállítani, mint az, amelyik 20%-ot költ egy megfelelően ellátott működésre. Angliában és Walesben a Charity Commission kuratóriumoknak szóló útmutatója eltér az egyetlen rezsiszázalék hatékonysági próbaként való használatától, helyette azt kéri a kuratóriumoktól, hogy számoljanak be arról, mit ért el a jótékonysági szervezet a céljaihoz képest — lásd a költség kedvezményezettenként témánál tárgyalt SORP jelentési követelményeket.
A matematika
Rezsiarány = (Adminisztratív költség + Adománygyűjtési költség) / Teljes kiadás
Gyakori változatok:
Programarány = Program (közvetlen jótékonysági) kiadás / Teljes kiadás
= 1 − rezsiarány
Adománygyűjtési hatékonyság = Adománygyűjtési költség / Gyűjtött alapok
E képletek egyike sem tartalmaz információt az elért eredményekről. Egy jótékonysági szervezet minimalizálhatja mindegyiket, és mégis cserben hagyhatja az összes kedvezményezettet; azt a mutatót, amely ténylegesen foglalkozik azzal, hogy működött-e a pénz, lásd a költség eredményenként témánál.
Kidolgozott példa
Két jótékonysági szervezet, azonos teljes kiadással:
- A szervezet: 1 000 000 £ teljes kiadás, 80 000 £ admin + adománygyűjtés → rezsiarány 8%. Nincs monitoring- és értékelési funkciója, egy túlterhelt pénzügyi tisztviselője és nincs ügykezelő rendszere; a munkatársi fluktuáció magas, eredményadatot nem gyűjtenek.
- B szervezet: 1 000 000 £ teljes kiadás, 220 000 £ admin + adománygyűjtés → rezsiarány 22%. Egy kis értékelési csapatot, az eredmény-utánkövetést rögzítő ügykezelő rendszert és megfelelő védelmi (safeguarding) képzést finanszíroz.
Az az adományozó, aki kizárólag a rezsiarány alapján szűr, az A-t választja és a B-t elutasítja — épp ellenkezőleg, mint amit a költség eredményenként bizonyítéka valószínűleg mutatna, mert a kettő közül csak a B van abban a helyzetben, hogy tényleges eredményeit igazolja vagy javítsa.
Kapcsolat a szoftverfejlesztéssel
Az ágazat pénzügyi és támogatásjelentő szoftverei gyakran kategorikus mezőként beleírják a rezsi/program felosztást minden költségsorra, mert ezt a szabályozók és egyes finanszírozók a törvényes bevallásokban még megkövetelik. Az ezeket a rendszereket építő mérnökök ezt a követelményt megfelelőségi kötelezettségként kezeljék, nem tervezési jelzésként arra, hogy a rezsiarány az a mérőszám, amelyet egy irányítópulton kiemelten érdemes megjeleníteni; bárhol megjelenítik, párosítsák eredményalapú mutatóval, hogy a néző ne olvashassa elszigetelten a rezsiarányt. A mellé kerülő mutatóról lásd az adományozói megtérülést, az egyetlen arányú hatékonysági helyettesítők elleni közszféra-megfelelő érvről pedig az érték a pénzért témát.
Buktatók
- A rezsiarány használata szűrési küszöbként. Bármely, egy önkényes küszöb feletti jótékonysági szervezet elutasítása (pl. „legfeljebb 15% rezsi”) rendszerszerűen bünteti a megfelelően ellátott, jól értékelt szervezeteket, és jutalmazza az alulfektetést.
- A közvetlen szállítási költség rezsiként való, vagy fordítva történő téves kategorizálása — az, hogy mi számít „programnak” és mi „adminnak”, annyira változik a jótékonysági szervezetek számviteli konvencióiban, hogy az arányok gyakran névértéken sem összehasonlíthatók.
- Annak feltételezése, hogy az alacsony rezsi magas hatást jelent. A kettő a legjobb esetben is korrelálatlan; lásd a 2013-as Overhead Myth levél alapállítását.
- Annak figyelmen kívül hagyása, hogy egyes jogos stratégiák magasabb rövid távú rezsit igényelnek. Egy kapacitásépítő vagy szervezetfejlesztési szakasz szándékosan emeli az adminisztratív kiadást, hogy később javítsa a szállítást.
Források
- GuideStar, BBB Wise Giving Alliance és Charity Navigator, „The Overhead Myth” nyílt levél, 2013. június 17. https://learn.guidestar.org/news/news-releases/2013/2013-06-17-overhead-myth
- Charity Navigator, „Overhead Myth” kampányforrások. https://www.charitynavigator.org/
- Charity Commission for England and Wales, útmutató a jótékonysági szervezetek beszámolásáról (SORP). https://www.gov.uk/government/organizations/charity-commission